We are at the border region between what’s human and what’s artificial. At the frontier of the alive and the dead. Otto Szabó’s installation raises questions about both current and timeless issues: current when questioning if robotics and artificial intelligence have reached the limits of their explosive, exponential development; and timeless if we, at this point, have to stop and once more face the most fundamental questions - why is human human-like? Is life a value in its own right? Are humans at the center of creation? Does the soul exist? Of course, the list can go on and on with questions which could never be answered by any thinking creature on the planet so far.
Since the beginning, humans have been creating machines in order to substitute themselves. Initially we only used them for one specific task, and later more and more functions were added. Nowadays the fact that the direction of improvement points towards humanoid robots is not science fiction: it’s our reality.
Ottó Szabó’s planter represents the world after humans. It brings out light from darkness and infertility: he is the post-human farmer. Watching him in action makes us think: why do we believe that life can only be placed between organic, biochemical frames? What makes life possible? What differentiates us from machines? Intellect? The soul? Are these two the same, or do they originate from each other?
If the consciousness of that big apocalyptic pile of ruins that humans will leave behind awakens, how will it be a different individual from humans’? Intellect will necessarily produce the same questions, forwhich we also couldn’t find the answers, nor even ask properly. Every mind hits the same walls.
We can stare at Robotto’s rusty settler, as it aspires for pointless goals, as a mechanical Sisyphus, but we cannot deny that we come to halt just as numbly as this figure does when we bump into these questions.
A Memento Budapest a belső hetedik kerület nemhivatalos emlékezetének egy újabb, jelenkori rétegét tárja fel, melyben a mindennapokat meghatározó partykultúrára fókuszál. Előzménye a Memento Prague projekt, melyet a csoport a Futura rezidencia keretében valósított meg Prága különböző belvárosi helyszínein 2013-ban.
Elismerve és tiszteletben tartva a városrész múltját, ugyanakkor a jelenlegi projekt nem a múltat dolgozza fel. A Memento Budapest a mával foglalkozik, azon belül is egy kifejezett jelenségre, a vigalmi kultúra markáns, ám kevéssé feldolgozott momentumaira fókuszál. A galéria a projekt infoközpontjaként szolgál, mely a feltárómunkába és köztéri intervencióba ad bepillantást és kínál kapcsolódási lehetőséget.
„Hogy az emlékezés a természetéből adódóan polifonikus és konfliktusos, arról aktuálisan nem kell sokat beszélni. Az emlékezet mindig retrospektív módon áll elő egy dialektikus folyamatban, amelyben mérlegre kerül, mi méltó a megemlékezésre és mi nem. Legalábbis az autoritások megítélése szerint. Az emlékezet alakítása, az emlékezésre érdemesnek találtatott jelenségek azonosítása ugyanis alapvetően hatalmi gesztus. A tekintélyvezérelt döntések azonban utólagosan gyakorta megkérdőjeleződnek.
Az emléktáblák az emlékezés köztéri megtestesülései. Általában valamely hivatalos szempontot fejeznek ki, a kanonizáció, az értékmegőrzés eszközei. Ezek a mementók a médium jellegéből adódóan gyakran nehezen lépnek valódi párbeszédbe azzal a fogalommal, személlyel, jelenséggel, amelynek emlékét megőrizni törekszenek.
A közösségi terek ugyanakkor felkínálják egy másfajta emlékműállítás lehetőségét is, amely a hétköznapok eseményeit, jellemző pillanatait igyekszik átmenteni. Olyan banális, mégis az életünket bizonyos tekintetben hitelesen megragadni képes momentumokat, amelyek szintén az adott városrészhez kötődnek. Ez esetben az utóbbi években vigalmi negyeddé átformálódó belső hetedik kerülethez.
A Memento Budapest olyan első látásra jelentéktelen mozzanatoknak kíván emléktáblát állítani, melyek árulkodnak a nagyváros európai tendenciákat mutató, ugyanakkor cseppet sem konfliktusmentes és megkérdőjelezhetetlen fejlődéséről. A lyukaktól szaggatott épülethomlokzatokra, a mára eltávolításra kárhoztatott táblák helyére, az elhagyatott, különféle exkrementumokkal szennyezett sarkokba kihelyezett emléktáblák szubjektív és korántsem teljes katalógusát adják vigalmi negyedre jellemző ismert törésvonalaknak, amelyek a városrész aszfaltját barázdálják. A gesztus mégis diszkurzív módon jeleníti meg az ember eleve kudarcra ítélt törekvését a jelhagyásra, a megélt élet rögzítésére, egyszersmind termékenyítő erejű kutatása annak, generálható-e párbeszéd köztéri, kétdimenziós üzenetek által akár csak rövidtávon is.”
Falvai Mátyás
MEMENTO BUDAPEST
Chimera-Project’s upcoming exhibition, entitled Memento Budapest will give an introduction into the public art project of the artist group “That was not us! Crew (Nem mi voltunk! Crew). Memento Budapest picks up a new layer of the inofficial memory of the inner VII. district related to the overall present party-culture.
With fully respect to the past of the district this project is however not dealing with the past. It focuses on a recent development, namely on the strongly present, and so far not reflected party-culture. The gallery will be the information center of the project, where people are provided with info about the examination and the public intervention and get involved as well.
“Remembrance is always polyphonic and conflicting. Public memorial plaques show the canonised remembrance. Yet there is another way to deal with monuments: focusing on banal, but very typical events, which are bound to the given neighbourhood. Memento Budapest places its memorials dedicated to this phenomenons of the inner VII. district – also known as the party-district.”
Using the already existing holes of past memorials they make a subjective and surely not complete catalogue of the conflict zones of the party zone. Their act shows the insistent but vain human endeavour for leaving traces behind. Beyond that, this act also raises the question whether it is possible to generate a dialogue throughout this public messages.”
Plaque F - Nem mi voltunk! ('That was not us!') is an independent group of young Hungarian artists. They created the Memento Project based in Prague in 2013.
Plaque D - Distributing and receiving money in boxes helps contribute to extra services for politicians in countries like the Czech Republic and Hungary.
Plaque C - "If the person does not have a guitar, another instrument or at least is not blowing big bubbles, but just sits there and pretends to be levitating, for me it is not art." - said police officer Lang, who prohibited the levitation in Prague Old Town.
