Visszaszámlálás / Countdown
2013-2014
upcycling- metal, wood, paper
2014. június 16., hétfő
2014. június 11., szerda
Memento Budapest! Nemmivoltunk! / ThatWasNotUs! Crew
MEMENTO BUDAPEST
A Memento Budapest a belső hetedik kerület nemhivatalos emlékezetének egy újabb, jelenkori rétegét tárja fel, melyben a mindennapokat meghatározó partykultúrára fókuszál. Előzménye a Memento Prague projekt, melyet a csoport a Futura rezidencia keretében valósított meg Prága különböző belvárosi helyszínein 2013-ban.
Elismerve és tiszteletben tartva a városrész múltját, ugyanakkor a jelenlegi projekt nem a múltat dolgozza fel. A Memento Budapest a mával foglalkozik, azon belül is egy kifejezett jelenségre, a vigalmi kultúra markáns, ám kevéssé feldolgozott momentumaira fókuszál. A galéria a projekt infoközpontjaként szolgál, mely a feltárómunkába és köztéri intervencióba ad bepillantást és kínál kapcsolódási lehetőséget.
„Hogy az emlékezés a természetéből adódóan polifonikus és konfliktusos, arról aktuálisan nem kell sokat beszélni. Az emlékezet mindig retrospektív módon áll elő egy dialektikus folyamatban, amelyben mérlegre kerül, mi méltó a megemlékezésre és mi nem. Legalábbis az autoritások megítélése szerint. Az emlékezet alakítása, az emlékezésre érdemesnek találtatott jelenségek azonosítása ugyanis alapvetően hatalmi gesztus. A tekintélyvezérelt döntések azonban utólagosan gyakorta megkérdőjeleződnek.
Az emléktáblák az emlékezés köztéri megtestesülései. Általában valamely hivatalos szempontot fejeznek ki, a kanonizáció, az értékmegőrzés eszközei. Ezek a mementók a médium jellegéből adódóan gyakran nehezen lépnek valódi párbeszédbe azzal a fogalommal, személlyel, jelenséggel, amelynek emlékét megőrizni törekszenek.
A közösségi terek ugyanakkor felkínálják egy másfajta emlékműállítás lehetőségét is, amely a hétköznapok eseményeit, jellemző pillanatait igyekszik átmenteni. Olyan banális, mégis az életünket bizonyos tekintetben hitelesen megragadni képes momentumokat, amelyek szintén az adott városrészhez kötődnek. Ez esetben az utóbbi években vigalmi negyeddé átformálódó belső hetedik kerülethez.
A Memento Budapest olyan első látásra jelentéktelen mozzanatoknak kíván emléktáblát állítani, melyek árulkodnak a nagyváros európai tendenciákat mutató, ugyanakkor cseppet sem konfliktusmentes és megkérdőjelezhetetlen fejlődéséről. A lyukaktól szaggatott épülethomlokzatokra, a mára eltávolításra kárhoztatott táblák helyére, az elhagyatott, különféle exkrementumokkal szennyezett sarkokba kihelyezett emléktáblák szubjektív és korántsem teljes katalógusát adják vigalmi negyedre jellemző ismert törésvonalaknak, amelyek a városrész aszfaltját barázdálják. A gesztus mégis diszkurzív módon jeleníti meg az ember eleve kudarcra ítélt törekvését a jelhagyásra, a megélt élet rögzítésére, egyszersmind termékenyítő erejű kutatása annak, generálható-e párbeszéd köztéri, kétdimenziós üzenetek által akár csak rövidtávon is.”
Falvai Mátyás
- MEMENTO BUDAPEST
Chimera-Project’s upcoming exhibition, entitled Memento Budapest will give an introduction into the public art project of the artist group “That was not us! Crew (Nem mi voltunk! Crew). Memento Budapest picks up a new layer of the inofficial memory of the inner VII. district related to the overall present party-culture.
With fully respect to the past of the district this project is however not dealing with the past. It focuses on a recent development, namely on the strongly present, and so far not reflected party-culture. The gallery will be the information center of the project, where people are provided with info about the examination and the public intervention and get involved as well.
“Remembrance is always polyphonic and conflicting. Public memorial plaques show the canonised remembrance. Yet there is another way to deal with monuments: focusing on banal, but very typical events, which are bound to the given neighbourhood. Memento Budapest places its memorials dedicated to this phenomenons of the inner VII. district – also known as the party-district.”
Using the already existing holes of past memorials they make a subjective and surely not complete catalogue of the conflict zones of the party zone. Their act shows the insistent but vain human endeavour for leaving traces behind. Beyond that, this act also raises the question whether it is possible to generate a dialogue throughout this public messages.”
Falvai Mátyás
Linkek:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)